Egy, szinte elégikus felvételt rögzített a Sajó árterén a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vadkamerája, nem sokkal az elmúlt napok erőteljes esőzése miatti árhullám érkezése elött. Egy jól megtermett vadmacska (Felis silvestris silvestris) halad el méltóságteljesen a kamera előtt október 9-én a kora reggeli órákban. Nem kapkod, nem siet, hanem a jól ismert vadászösvényén, ami jellegzetesen kidőlt fákon, vagy azok közelében vezet, sétál át a tavacska mellett, a végén kicsit talán bosszankodva, hiszen pár másodpercig a vízbe is be kellett lépnie – amit nem nagyon szeret – írja a nemzeti park a weboldalán.

A vadmacskáról tudni érdemes, hogy rendkívül rejtett életmódot él, élőhelyéül a háborítatlan erdőket választja, ahol bőven talál búvóhelyül szolgáló odvas fákat. Különösen félénk, óvatos állat. Kerüli a településeket és az ember által bolygatott területeket. A természetben történő megpillantásához nagy szerencse kell, ezért használnak a kutatók kameracsapdákat jelenléte bizonyításához, de még így sem könnyű őt „elkapni”.

Mivel a számára alkalmas élőhelyek folyamatosan zsugorodnak és a legnagyobb veszélyeztető a fajra nézve a házimacskákkal történő kereszteződés, a szakemberek számára fontos kérdés, hogy pontos képet kapjanak a fokozottan védett ragadozó hazai állományáról.

A vadmacska 1974 óta védett és 2012 óta pedig fokozottan védett őshonos macskaféle ragadozónk, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke példányonként 250 000 Ft. Szerepel az Élőhelyvédelmi Irányelv IV.- és a Berni Egyezmény II. mellékletén is, tehát mind európai, mind pedig világviszonylatban nem csupán egy kiemelkedő természeti értékünk, de sajnos veszélyeztetett fajunk is.

Magyarországon a Dráva-síkon, a Mecsekben és a Villányi-hegységben, a Dunántúli- és az Észak-magyarországi-középhegységben, valamint az Alföld (elsősorban a Tisza) ártéri erdőségeiben élnek számottevő egyedszámú populációi.